Malmö és a svéd modell

Év elején rövid bejegyzéseket kívántam magamnak, de rá kellett jönnöm, képtelen vagyok ennek eleget tenni. Vigyázat, újabb hosszú bejegyzés következik! Svédországban járva egyszerűen nem tudtam elmenni a svéd jóléti állam témaköre mellett, hiszen amint már földet értem azon járt az agyam, mi a titok? Mi van a kiegyensúlyozott életszínvonal mögött?

Svédország gyéren lakottsága már landolásnál szemet szúrt. Nem szoktam repülőgépből fotózni, de meseszerű látvány fogadott, a márciusban befagyott kis tavakról nem is beszélve! A Jééé, egy befagyott tó! mondat valahogy végigkísérte az egész svéd tartózkodást, nem bírtam betelni ezzel a jelenséggel…

DSC01923

DSC02225

A többszöri egyedül utazás után felüdülés volt baráti látogatást tenni külföldön: Malmöben az idegenvezetésre egyáltalán nem panaszkodhatok :)

Meglepő módon, nem készültem fel Malmöből, hagytam hogy elvarázsoljon ez a kis tengerparti városka. És el is varázsolt, azonnal, első látásra: a szép rendezett utcák, a kocogó svédek, a régi és új épületek harmóniája, a kardamonos péksütik, a babakocsit tologató apukák, az óriási parkok és persze a tenger. Malmöt egyszerűen – lehetőleg nyáron – látnotok kell!

Turning Torso, Malmö jelképe

 

 

DSC02238

 

DSC01944

Mindig is tudtam, hogy a skandináv államokban magas az életszínvonal, ideje volt a saját szememmel meggyőződni erről: még Malmöben elhatároztam, áttanulmányozom a jóléti társadalom témakörét és igyekszem megragadni annak lényegét. Sikerült egy jó kis összefoglalót találnom a svéd jóléti modellről (Pogátsa Zoltán blogbejegyzése), egy olyan magas bizalomra épülő társadalomról, amit semleges mintaállamként és az egyenjogúság bölcsőjeként is emlegetnek. A svédek korán rájöttek arra, hogy amíg a társadalmuk nagy részének nincs vagyona és az emberek munkaadójuktól függenek, addig nem tudnak elkötelezett állampolgárként részt venni a közügyek intézésében, ergo csakis a független és képzett középosztály képes minőségi állampolgári részvételre és egy jól működő demokrácia fenntartására. Ezért mindent megtettek azért, hogy a munkásosztály mellett a középosztályt is támogassák, pl. a magas adók ellenébe magas színvonalú ingyenes oktatás, egészségügy és munkából való távolmaradás támogatása (gyermekvállalás és nevelés, tanulás) jár. A liberális berendezkedés célja a társadalom tagjainak függetlenítése volt: a felnőtté váló gyerekeknek a szülőktől való leválásától az idősek önellátásáig.

DSC01974

DSC02253

Emellett nagy hangsúlyt fektettek a magas foglalkoztatásra is, így az alacsonyabb hozzáadott értékű munkahelyeket a piaci árnál magasabban fizették, a különbséget pedig más forrásokból fedezték. Továbbá a munkahelyeket és folyamatokat automatizálták, a felszabaduló munkaerőt pedig továbbképezték, a foglalkoztatás pedig egyre csak növekedett.

Amit még fontos kiemelni, az iparosodás kérdése: Svédországban az iparosodás meglehetősen későn indult meg, de a nagyvállalatok és a svéd leleményesség előtérbe helyezése annál nagyobb szerephez jutott. A nagyvállalati modell egyértelműen a fejlődést szolgálta, a Skanska, Ericsson, Saab, Volvo vagy IKEA világhírűvé nőtte ki magát. A letisztult formák szeretete mellett viszont a humor sem hiányozhat:

DSC02241

A gyermekvállalás és nevelés rendszere is csodálatra méltó: a nyugati államokban ritkaságnak számító 16 hónapos szülési szabadság, amiből 90 napot kötelezően az apának kell kivennie, a fennmaradó részt megegyezés szerint osztják fel egymás között. Minden gyermek után 480 nap(!) fizetett szabadság jár, amik a gyermek 8 éves koráig fel kell használniuk a szülőknek. Ennek köszönhetően Svédországban nagyon magas a születési arány. És akkor még a babakocsit tologató apukák mellett a házimunkát végző magukra adó , igényes férfiakat nem is említettem! Kell ennél több?!

DSC02244

Sikerült átkelnem Európa leghosszabb és talán egyik legszebb hídján, és Koppenhágában töltenem pár órát.

DSC02270

 

Természetesen az első utam a parkban található városi temetőbe vezetett. Mivel a temetőlátogatás már rituálévá vált, elmondhatom, tényleg nagyon árulkodó az egyes nemzetek temetkezési szokása: a sírhelyek, elhelyezés szinte mindent elárul az adott népről. A temető parkba helyezése azonnal nagyon szimpatikus volt, az egyszerű és ötletes formákat, a kis padokat és székeket mindjárt a szívembe zártam.

DSC02102

DSC02090

DSC02107

és végezetül a régi kikötő, Nyhavn

DSC02154

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s